|
Majoros életjáradéka |
|
2010.01.26. 09:17 |
BUDAPEST — Mégiscsak megkapja az olimpiai bajnokoknak járó juttatást Majoros István (35) – az Önkormányzati Minisztérium tegnapi közleménye szerint. Mint arról lapunk beszámolt, az athéni játékokon aranyérmet nyert birkózó bejelentette, az Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerinte a sporttörvény év végi módosítása több pontban is aránytalan és igazságtalan.
Az olimpiai járadék kifizetésének szigorítása azután történt meg, hogy a hétévi fegyházbüntetésre ítélt olimpiai bajnok birkózó, Farkas Péter (41) külföldre menekült az igazságszolgáltatás elől, de továbbra is kapta a kb. havi 200 ezer forintos összeget.
Az új rendelkezések szerint a törvényt megszegő sportoló több évre is elvesztheti a járadékot. Majorosnak 2006-ban volt rendőrségi ügye, ittasan okozott balesetet, s az új előírások szerint ilyen esetben a jogerőre emelkedéstől három esztendőig nem utalják a pénzt. Ám a minisztérium szerint „a híradásokban említett személyt nem érinti az érdemtelenség miatti megvonás", vélhetően azért, mert az ő esete három évnél régebbi.
Ugyanakkor a közlemény hangsúlyozza, az olimpiai járadék méltányossági juttatásnak minősül, cserébe az állam joggal várhatja el a mindenkire kötelező társadalmi szabályok betartását.
|
Emelt fővel…. |
|
2010.01.26. 09:15 |
Emelt fővel….
Ritter Árpád a tisztújító közgyűlést követően állt a rendelkezésünkre
|
Öt évig a tisztséget 1992 óta betöltő sportvezető marad a Magyar Birkózószövetség elnöke... |
|
2010.01.23. 23:52 |
Hegedüs Csaba marad a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, miután a tisztújító közgyűlésen a 120 küldöttből 78-an rá szavaztak. A szervezetet 1992 irányító sportvezető így további öt évig biztosan marad pozíciójában. A Magyar Birkózószövetség mai tisztújító közgyűlésén ismét Hegedüs Csabát választották meg a szervezet elnökének. A magyar sport századik olimpiai bajnoka a kihívót, a versenyzéstől nemrég visszavonuló Ritter Árpádot győzte le. A 121 szavazásra jogosult közül 120-an voksoltak, 78-an Hegedüsre, míg 42-en a Magyar Birkózóliga támogatását élvező Ritterre.
|
Olimpiai és világbajnokaink fordultak az Alkotmánybírósághoz |
|
2010.01.22. 10:13 |
A beadványt benyújtók szerint alkotmányellenes a Sporttörvény jelenlegi szabályozása az olimpiai járadék megvonásáról
|
Válasz Dr. Hegedüs Csaba interjújára |
|
2010.01.19. 23:02 |
Nyílt levél Csókás Tamástól, dr. Hegedüs Csabának...
NYÍLT LEVÉL
dr. Hegedüs Csaba MBSZ elnökhöz
Csókás Tamásnak a Magyar Birkózó Liga ügyvezető elnökének
válasza az MR1 Kossuth Rádió - Sportvilág
című műsorában elhangzottakra
|
Nemzeti Sport online |
|
2010.01.18. 11:13 |
|
Nemzeti Sport online oldalán megjelent az Elnökválasztási kampány ülése amelyet a Magyar Birkózó Liga rendezett.
| Nemzeti sport online |
 |
 |
Birkózás: a liga tagjai Ritter Árpád elnökkéválasztása mellett protestáltak
Pénteken ülést tartott a Magyar Birkózóliga, és a jelenlévők egy emberként sorakoztak fel Ritter Árpád mögött, aki a jövő szombati közgyűlésen csatába indul az elnöki posztért.
A mai megbeszélésen közel ötven birkózó vett részt, köztük a múlt és a jelen több kiválósága. Néhányan közülük fel is szólaltak, s ők kivétel nélkül mind Ritter mellett tették le a voksukat a szövetségben 1992 óta elnöklő Hegedüs Csabával szemben, aki több felszólalónak edzője, szövetségi kapitánya volt annak idején. <!--[if !vml]--><!--[endif]-->
Az ülésen Polyák Imre, Varga János és Növényi Norbert személyében olimpiai bajnokok protestáltak Ritter megválasztása mellett, de fenntartások nélkül csatlakozott hozzájuk ötkarikás ezüstérmesként Komáromi Tibor és Bárdosi Sándor is. Az érvek között az szerepelt, hogy a sportágnak feltétlenül megújulásra van szüksége, hiszen az eredmények, valamint az utánpótlás helyzete ezt indokolttá teszik.
A megbeszélésen ott volt többek között Tóth István, Kovács István, Rácz Lajos világbajnok, vagy éppen a jelent képviselve Aubéli Ottó, világbajnoki és Európa-bajnoki bronzérmes.
|
|
Az Elnökjelőlt elképzelése |
|
2010.01.11. 22:03 |
Így nyilatkozott az elnökjelölt!!
|
A birkózás |
|
2010.01.10. 21:51 |
- két résztvevő közötti, vetélkedés, mely arra irányul, hogy egyikük akaratát fizikai eszközökkel a másikra kényszerítse;
- a küzdelem során nem szabad ütni, eszközt használni, a másiknak sérülést okozni, fogásokkal, az ellenfél testrészeinek megragadásával kell elérni a győzelmet;
- alapvető, játékos mozgás és harc, elsősorban fiatal korban, ösztönösen igényelt és nagyon kedvelt játék, melynek nyilvánvaló, testfejlesztő és sportértékei miatt sportszerű formái is kialakultak.
(Az ösztönösségre utal, hogy a birkózás szinte minden fiatal emlős állatnál megfigyelhető, a felnőtt korra való felkészülés, a serdülőkori rivalizálás során.)
A birkózás fogalma mélyen beivódott a társadalom köztudatába, amiről számtalan, átvitt értelemben is használt szófordulat tanúskodik: „megbirkózik” a feladattal, az egyik futball csapat „kétvállra fekteti” a másikat, „porondra” lép, „legyűri” a nehézségeket, „ölre mennek, hajba kapnak” és a többi.
Számtalan válfaja ismert, a letámasztott könyökkel egymás tenyerét markoló és az ellenfél karját lenyomni igyekvő szkanderezőktől a birkózás határán már túllépő cirkuszi verekedésig, a pankrációig.
Az akarat rákényszerítése sokféle szabály szerint történhet, a földre rajzolt körből való kitaszítástól (szumó), az ellenfél felemelésén (grundbirkózás) át a kétvállra fektetésig, vagy a feladás kikényszerítéséig.
- Öv-kabát (belt and jacket) birkózásnál a versenyzők dolgát megkönnyíti, hogy deréktól felfelé egymás ruháját derékövét is megragadhatják (szambó, kurash).
- Megragadásos (catch-hold) birkózásnál az egész testet ruha fedi, azaz a kabátot és nadrágot is meg lehet fogni. (dzsúdó, jiu-jistu)
- A meztelenül (testhezálló mezben, vagy kisnadrágban) végzett birkózásban a ruha megfogása tilos.
Az erőkifejtés iránya szerint [szerkesztés]
E szerint is lehet csoportokat felállítani, de ezek gyakran keverednek:
- A könyökre támasztott kéz ledöntése (arm-wrestling, szkander) a karbirkózás
- A kimozdításos (break stance) birkózásban az erőkifejtés az ellenfél elmozdítására, alaphelyzetéből való kimozdítására irányul (körből való kilökés, vagy ledöntés: szumó, állóhelyzetből levitel – kurash).
- A ledöntéses (toppling) birkózásoknál a cél az ellenfél földre vitele. Ilyen volt az előzőeken kívül az ókori olimpiák pentatlon birkózása is.
- A tusra menő (pin-fall) birkózásban az győz, aki ellenfelét a hátán (két vállán) leszorítja. Ez a mai sportszerű birkózások alapja.
- Az alávetéses (submission) birkózásban az ellenfelet kényszeríteni kell, hogy a küzdelmet feladja.
Látható, hogy a birkózás fajták között átmenetek lehetségesek. A dzsúdóban például a nagyívű, hirtelen dobás-levitel, a leszorítás, a feladásra kényszerítés, a szumóban a levitel és kilökés egyaránt a győzelem elérésének eszköze lehet.
Fentieken belül a birkózás ezerféle formája létezik , amelyek egymástól függetlenül alakultak ki a népek körében. (Iránban például legalább harminc egymástól különböző, népi formáját gyakorolják.) Ezek közül legismertebbek a skót ledöntéses, a svájci tusra menő, a török olajbirkózás, a mongol sasbirkózás, a magyar baranta és a kunsági derékhúzás, lovasbirkózás.
Elterjedt a professzionális cirkuszi birkózás, a pankráció is, mely artista mutatvány, és többnyire csak a birkózás imitációja.
A birkózás népszerűsítésére dolgozták ki a népi birkózásokból a grundbirkózást a gyerekek számára, illetve az általános igények kielégítésére a bárhol űzhető standbirkózást (lásd alább).
A birkózás számtalan tréfás változata is előfordul, mint az iszapbirkózás.
A sportszerű birkózás szabályai [szerkesztés]
Két formája a legismertebb: a szabadfogású és a kötöttfogású birkózás. (A dzsúdót nem szokták a birkózások közé sorolni, mivel sok |
A birkózás |
|
2010.01.10. 21:48 |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
)
Tovább…
