Aktuális : Olimpiai és világbajnokaink fordultak az Alkotmánybírósághoz |
Olimpiai és világbajnokaink fordultak az Alkotmánybírósághoz
2010.01.22. 10:13
A beadványt benyújtók szerint alkotmányellenes a Sporttörvény jelenlegi szabályozása az olimpiai járadék megvonásáról
Majoros István olimpiai bajnok birkózó – többedmagával – alkotmánybírósági indítványt nyújtott be a Sporttörvény azon rendelkezéseinek megsemmisítésére, amelyek az olimpiai járadékot – a letöltendő szabadságvesztés büntetésen kívüli egyéb esetekben – évekre megvonják a járadékostól.
Az indítványozók a kedden benyújtott iratban mindenekelőtt kifejtették, hogy alapvetően egyetértenek a 2010. január 1-jétől életbe lépő törvénymódosítás céljával, és a járadék megvonását a letöltendő szabadságvesztés esetére minden esetben elfogadhatónak tartják, azonban az egyéb esetekre vonatkozó érdemtelenségi okokat megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a szabályozási rendszer súlyos aránytalansághoz és igazságtalansághoz vezethet, ezért alkotmányellenes.
A beadványt benyújtók többségében sportolókból álló csapata az olimpiai járadékra való jogosultság érdemtelenségének eseteit összevetették a hatályos Büntető Törvénykönyvvel, és úgy találták, hogy a jelenlegi szabályozás az alábbi "furcsa" eseteket produkálhatja. Ha például a járadékost becsületsértésért 50 ezer forintra büntetik, vagy csak megrovásban részesítik (azaz szóbeli figyelmeztetésben, mivel nincs szükség büntetés kiszabására), akkor tőle három évre megvonják a járadékot, ami egy aranyérem esetén kb. havi 200 ezer Ft – azaz összesen mintegy 7,2 millió Ft többletbüntetést kap az 50 ezer forintos büntetés, illetve a megrovás mellé.
Egy másik példa szerint ha a járadékos személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoz, és másfél év felfüggesztett szabadságvesztéssel büntetik, akkor a másfél évet követően ismét folyósítják a járadékot, míg ha ugyanezen bűncselekményért ugyanaz a személy csupán megrovásban részesül, a járadékot három évre megvonják tőle. A sporttörvény ugyanis háromévnyi járadékmegvonást ír elő, ha a gondatlan bűncselekménynél csupán megrovást alkalmaznak, viszont ha bármilyen büntetést szabnak ki, akkor – gondatlanság esetén – a mentesítésen túl nem vonja meg a járadékot.
Az alkotmánybírósági indítványt összeállító Dr. Balogh Tamás a telesport.hu-nak elmondta: az eddig felsoroltaknál is feltűnőbb az aránytalanság, ha például a járadékos gondatlan emberölést követ el, és a büntetése egy év szabadságvesztés, mert ebben az esetben az egy év letelte után már megkaphatja a járadékot; ugyanakkor ha valaki például becsületsértésért vagy a számviteli rend megsértéséért csupán megrovásban részesül, akkor tőle három évre megvonják a járadékot.
Mivel a Sporttörvény új szabályai ilyen eseteknek adnak teret, ezért a beadványban az indítványozók kifejtették abbéli véleményüket, hogy az olimpiai járadékra való érdemtelenség eseteit a törvényhozó egy nem kellően átgondolt, felületes szabályozással fedte le, ami a fentiekhez hasonló képtelen eseteket eredményezhet. Mivel pedig a szabályozás nem tesz különbséget az élet által produkált nagyon is eltérő esetek között, ezért – az indítványozók véleménye szerint – egyebek mellett sérti a diszkrimináció tilalmát, valamint a jogbiztonság elvét, ezért alkotmányellenes.
Majoros István indítványához csatlakoztak:
Bárdosi Sándor (olimpiai ezüstérmes birkózó), Damu Roland (színész), Füredi Levente (világbajnoki bronzérmes birkózó), Kammerer Zoltán (olimpiai bajnok kajakozó), Kocsis Ferenc (olimpiai bajnok birkózó), Komáromi Tibor (világbajnok, olimpiai ezüstérmes birkózó), Kucsera Gábor (világbajnok kajakozó), Növényi Norbert (olimpiai bajnok birkózó), Repka Attila (olimpiai bajnok birkózó), Sike András (olimpiai bajnok birkózó), Virág Lajos (világbajnoki ezüstérmes birkózó), Dr. Balogh Tamás (az indítvány összeállítója)
|